Vállalkozásunk online lehetőségeinek kiaknázásához keresve sem találhatnánk motiválóbb filmet, mint „A közösségi hálót.” Mark Zuckerberget (Jesse Eisenberg) nem szükséges bemutatni. A Facebook atyja ma már nemcsak a világ egyik legbefolyásosabb embere, hanem minden idők legfiatalabb milliárdossa is. A film pályafutásának konfliktusokkal tarkított kezdeteibe enged bepillantást, melyből mi is erőt és kitartást meríthetünk saját tevékenységünk felfuttatására a világhálón.
A történet fonalát 2003 őszén veszük fel a Harvardon, ahol a fiatal programozó tanul. Rögtön szembesülünk vele, hogy a kódok írása testhezállóbb számára, mint a női lélek rejtelmei. Büszkesége ugyanis nem nyeli le, hogy barátnője kiadja az útját. Bosszúból feltöri a campus informatikai rendszerét, és egyetlen éjszaka alatt ittasan összedobja a FaceMash nevezetű oldalt, ahol egyetemi lányokat lehet összehasonlítani és értékelni. Természetesen óriási botrány kerekedik az ügyből, amely Zuckerbergre irányítja a figyelmet. Az elitista Winklevoss ikrek (Armie Hammer kettős alakításában) is felfigyelnek az esetre, akik exkluzív internetes közösségi oldalt szeretnének létrehozni az egyetem számára, és beveszik az üzletbe Zuckerberget. Ő azonban ihletett merít a közösségi oldal ötletéből, kombinálja azt a FaceMash sikerével, és kollégiumi szobatársaival megalapítja a Facebookot, amely pár hónap alatt felforgatja az internetes világot. Ahogy a Facebook népszerűsége az egekbe szökik, úgy tűnnek fel a haszonra vágyók Mark körül. Az ikrek beperlik őt, miközben konfliktusok kerekednek barátok és alapítók között.
Alapvetően tipikus hollywoodi karriertörténetet láthatunk, amely semmi olyat sem kínál, amit ne láttunk volna már ezerszer. Főhőse ráadásul távolságtartó, akivel ritka pillanatoktól eltekintve nem lehet szimpatizálni. Semmilyen jellemfejlődésen sem megy át, a film egyszerűen megtartja őt egy arrogáns zseninek az első képkockától az utolsóig. Nincsenek benne eget rengető összecsapások, CGI tenger, csak pár harvardi srác, akik újat alkotnak és pár nyerészkedő alak, akik kötelező elemekként funkcionálnak az ilyen történetekben.
Kérdés, hogy ilyen alapból lehet-e bármi újat kihozni?
A válasz egy határozott igen. Az alap hiába tucattörténet és hiába nélkülözi az elvárt filmes sémákat, remekül összeáll és végig fenntartja az érdeklődést, magával sodorva a nézőt. Ezért azért is nagy szó, mert a film jelentős részében kollégiumi szobákban, irodákban és tárgyalótermekben követjük az eseményeket.
E sodró lendület egyértelműen Aaron Sorkin forgatókönyvéből ered, aki váratlan és puskaporos dialógusokat ad a szereplők szájába, nagyszerűen reflektálva a generáció és a korszak lendületére. David Fincher szokatlan rendezése remekül adaptálja e tempót a nagyvászonra, melyet ugyanúgy emel a lüktető zene és a kifogástalan alakítások sora.
Jesse Eisenberg nem mozog túl széles palettán, de a főhős lényegét így is hibátlanul eltalálja. Hol kíváncsian, hol idegenkedve, hol megértően (ez utóbbit tényleg ritkán) tekinthetünk rá. A film nem akarja felmagasztalni, sem lehúzni, meghagyva nekünk nézőknek, hogy ítéletet alkossunk róla.
Sean Parker (Justin Timberlake), Napster vezér figuráját inkább a negatív oldalra sorolhatjuk, talán őt lehet antagonistának kikiáltani. Igazi sikamlós és önző figura, akit nem lehet nem utálni, mégis minden jelenetben ellopja a showt. Timberlake élvezettel is hozza a szerepet, bizonyítva, hogy színésznek sem utolsó.
A film szíve és lelke azonban a Facebook táralapítójának, Eduardo Saverin-nek a szerepét játszó Andrew Garfield. Garfield magabiztos alakítása mind a drámai, mind a könnyed jelentekben kimagasló. Nem is csoda, hogy Hollywood innentől tekint rá A listás színészként. Figurája óvatosan közelít a sikerhez és fokozatosan építkezne. Pont az ellentétje Parkernek, és e kettejük között feszülő ellentét igazi motor a film számára.
Szót érdemel még Armie Hammer, aki az ikerpár alakításában szenzációs kettős alakítást hoz. Akárcsak Garfield, ő is itt biztosítja a helyét Hollywood nagy ligájában.
És hogyan jelenik meg az online világ a legfontosabb netes oldalról készült filmen?
A közösségi háló itt is remekel. Elsősorban több idősíkon ugráló történetvezetésével tiszteleg az internet előtt. Úgy mutatja be a világ legnépszerűbb közöségi felületének az indulását, mintha csak egyik weboldalról kattintanánk a másikra, majd vissza az előzőre. Mindezt szédítő sebességgel teszi, remekül reflektálva az online világ iramára, ahol minden szüntelen változásban van. Elsősorban Sorkin pergő dialógusai és feszesre fogott forgatókönyve felelnek a lendületért, ahogyan fentebb is taglaltuk. Másrészt Fincher remekül szúr be egy-egy pezsgő helyszínt a koleszszobás-programozós | tárgyalószobás jeleneteket közé, és nem rest egy-egy kiemelt párbeszédet a pulzáló discoba helyezni, ezzel is magasabb fordulatszámra kapcsolva.
A film a webes jelleget a sötét fényképezéssel is remekül aláhúzza, még akkor is ha sztereotip a szobája sötétjében ügyködő programozó képével. A film világához mégis jól illeszkedik, azt is érzékeltetve, hogy a főhősök mennyire a szürke zónában mozogtak a Facebook alapításakor, nem tudva előre, hogy hova fut ki a közösségi felület.
Szerencsére számos olyan jelentet is kapunk, amikor Zuckerberg a számítógépébe merülve dolgozik teljes odaadással. Alapvetően unalmasnak hatna egy-egy ilyen jelenet, azonban az élénk zenei aláfestés, a gyorsvágás, az idő sebes múlásának az érzékeltetése nemcsak tempóssá, hanem motiválóvá is varázsolja ezeket a szcénákat. Zuckerberget látva, az ember rögtön leülne a saját számítógépe elé, és teljesen beleveszne a kódsorokba, hogy valami olyasmit alkoson, amit előtte senki.
A film nagyszerűen ragadja meg az online világot, akárcsak az internet korszak hajnalát. Befejezése ugyanezt húzza alá, mivel nem kap klasszikus lezárást, e ponton is szembe helyezkedve a bevett filmalkotási szokásokkal. A Facebook és az internet története ugyanis még ma is pereg a szemünk előtt, és egyelőre nincsen jele annak, hogy befejezést kapna, ahogyan az élet is írja még Zuckerberg és társai történetét.
Ha kételkedsz, hogy vállalkozásoddal kilépj az internetre, nézd meg a filmet! Az utolsó képkocka után máris a világhálón akarod látni magad és vállalkozásod.
Források:
https://screenrant.com/social-network-reviews/ (2022. április 21.)
https://www.sonypictures.com/movies/thesocialnetwork (2022. április 22.)
